Menü
Iskolánk története
Iskoláról Felcsúton először 1770-ben tettek említést. Ez katolikus iskola volt, és csak télen folyt tanítás. A református iskola később alakult meg, a II. József koráig érvényesülő vallásgyakorlatbeli korlátozások miatt. Az izraelita vallásúaknak is külön iskolájuk volt, de ez a XIX. század vége előtt megszűnt. A református tanítók közül kiemelkedett Varga Lajos, aki 1905-től tanított Felcsúton, számos verse jelent meg tankönyvekben, lapokban, antológiákban, és 2 önálló verseskötetét is kiadták. 1931-ben még mindig két iskola működött, egy római katolikus és egy református, egy-egy tanítóval.
A község felekezeti megoszlása a Horthy-korban eléggé megváltozott, 1941-ben1492 r. kat., 354 ref., 53 ág. ev., de csak 50 izraelita volt. Ez még a deportálások előtti állapotot mutatja, de a gazdasági lehetöségek szerint gyorsan mozgó izraeliták jelentékeny része elvándorolt. Ez azonban az iskolai viszonyokon alig látszott. Az óbaroki községi iskolát nen számitva, Felcsúton továbbra is egy rk. és egy ref. iskola működött. 1943-ra a két iskola összes tanulóinak létszama 138-ra nőtt, és a katolikus iskolában 2 tanító működött.
A háborúban mindkét iskola súlyos károsodást szenvedett. A református iskola épülete régebbi volt, károsodása is nagyobb, az egyetlen tanterem szűk, egészségtelen, csak szükségtanreremnek volt tekinthető.
A szülők gondos társadalmi munkája eredményeként 1945 öszén mégis meg lehetett kezdeni a rendszeres tanítást. A teljes helyreállítás költsége a levéltári adatok szerint, a római katolikus iskolában 203-, a református iskolában pedig 46-ezer forintot tett ki.
A katolikus iskolában Nemes József volt az igazgató, Iványi József és Peröcsényi Mária beosztott tanítók. Itt nem sokkal a háboró előtt két új tantermet építettek, az épület kevésbé károsodott, így könnyebben helyrehozható volt. A református iskolában Csörgöl Lajos volt az egyedüli tanító. 1948. június 6-án a képviselő-testület név szerinti szavazással 14 szavazattal 6 ellenében, kérte az iskolák államosítását. Ez év novemberében megalakult a szülői munkaközösség is K(H?)ostyanszki Józsefné vezetésével. Az államosítás után az egyesített állami általános iskola élére Csörgöl Lajos került, aki 1977-es nyugdíjazásáig látta el a vezetői teendőket. A képen az 1956-ban kibővített iskola látható.
A kép 1956 után készült. A bal oldalon látszik a hátrafele kiterjedő bővitmény.
Az iskola tanulóinak létszáma 1960-65. között volt a legmagasabb (pl. 1961-ben 347 fő), de a falu lakossága is több mint 2000 fő volt ekkoriban (pl. 1960-ban 2319 fő). 1977-ben került az iskola élére Szabó Klára, aki az igazgatói tisztet 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Az iskola épületének utcafront felőli oldala 1939-ben épült, az itt lévő két tanteremben tanulnak most az első és a másodikosztályosok. 1956-ban a középső szárny hozzáépítésével 3 tanteremmel bővült iskolánk, majd az 1982-ben és 83-ban átadott újabb három tanterem megépítése lehetővé tette, hogy mind a nyolc osztály egy épületben tanulhasson. 1995- 2003 között az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezett, ezt követően részben önálló gazdálkodásúvá vált.
Az iskola épülete 2005. március 11-én.